A dorogi legenda, aki mindenkit túlélt, de Szent Péterrel nem bírt – 100 éve született az Aranycsapat utolsó mohikánja, Buzánszky Jenő

Magyarországon talán nincs olyan ember, aki ne tudná álmából felkeltve is felsorolni a legendás Aranycsapat tagjait. A messze földön híres Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán összetételű csapat

A legendás futballisták emlékét méltóképpen ápolja az utókor: többek között a dorogi stadion, a csíkszentdomokosi sportközpont és egy debreceni egyetemi labdarúgókupa is őrzi Buzánszky Jenő nevét, az idei esztendő pedig a korszakos védő emlékéve, amely januárban a debreceni megnyitóval indult útjára.

A Buzánszkyra való emlékezésekben általánosan előforduló vélemény, hogy a labdarúgó sportolói pályafutása mellett a közéleti tevékenysége is kiemelkedő – és ezzel párhuzamosan tiszteletre méltó volt.

„A nép szeretete, a haza szeretete döntő szerepet játszott a sikereiben.

– fogalmazott a nemzet sportolójáról, az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgóról szóló méltatásában id. Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke. Azt is hozzátette, hogy miután az Aranycsapat tagjai közül Buzánszky Jenő távozott utolsóként az élők sorából, ő álmodta meg az Aranycsapat Testületet, amely a halhatatlan labdarúgók emlékét ápolja – írta az NSO.

„Jövőbe látó, a jövőre készülő ember volt, halála előtt mindent elrendezett. Egyvalamit nem tudott elintézni:

– emlékezett ifj. Buzánszky Jenő az édesapjára a testület idei rendezvényén, majd kiemelte: azért dolgoznak, hogy az Aranycsapat emléke soha ne merüljön feledésbe.

Dombóvárról Pécsen át Dorogra

Száz éve, 1925. május 4-én született Újdombóváron (ma Dombóvár része) Buzánszky Jenő olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat jobbhátvédje, a Nemzet Sportolója. Iskolai tanulmányait követően a családi hagyományt követve a MÁV szolgálatába állt, majd 1947-től 1978-as nyugdíjazásáig a Dorogi Szénbányák munkatársa volt – írja a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma.

Tanulmányai és munkája mellett minden idejét a sportnak szentelte, 1938-ban a Dombóvári Vasutasban kezdte labdarúgó pályafutását, majd a Pécsi VSK érintésével 1947-ben igazolt a Dorogi Bányászhoz. Baranyában még középcsatár volt, de új állomáshelyén már jobbhátvédként futballozott.

Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a jövő labdarúgóját látta benne, és 1950-ben meghívta a válogatottba. Egyetlen vidékiként lett a legendás Aranycsapat állandó tagja, a címeres mezt 1956-ig 49 alkalommal ölthette magára. A válogatott minden nagy sikeréből kivette részét: tagja volt az 1952-es helsinki olimpián győztes csapatnak, egy évvel később Európa-kupa diadalt ünnepelhetett. Játszott „az évszázad mérkőzésén”,

Az 1954-es svájci világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol az abszolút esélyes Aranycsapat meglepetésre vereséget szenvedett az NSZK-tól.

Születésnapjára futballpályát kapott

A Kazalnak becézett Buzánszky volt a legendás válogatott hátvédhármas leggyorsabb tagja, nemcsak a szerelésben és a védőmunkában tűnt ki, hanem az ellentámadások indításában is. Bátran vállalt előretöréseket, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be. Pályafutásának végeztével edzőként, sportvezetőként dolgozott, kitüntetéseinek, elismeréseinek száma jelentős.

Buzánszky Jenő életének 90. évében, 2015. január 11-én hunyt el Esztergomban, ő távozott utolsóként az Aranycsapat klasszikus felállásának tagjai közül.

2016-ban emléktáblát helyeztek el egykori dorogi lakóházán.

Nyomták a Showdert

Amikor Grosics Gyulával ellátogattak az Esti Showder stúdiójába, a legendás labdarúgók a kamerák előtt felváltva ugratták egymást a nézők legnagyobb örömére.

„Minden gólt, amit a válogatottban kaptam, azt róla kaptam” – mesélte a legendás hálóőr, de Buzánszky gyorsan visszavágott. Úgy fogalmazott: a gólt mindig a kapus kapja, hiába próbálja itt mosni a dolgokat.

A hátvéd arról is mesélt, hogy a 85. születésnapjára egy futballpályát ígértek neki, már azt hitte traktort kell szereznie, de kiderült, hogy egy műfüves pályáról volt szó, amelyet végül a dorogi iskolának adományozott.

A műsor vendége volt a labdarúgó-válogatott akkor még aktív tagja, a nemzeti csapat jelenlegi pályaedzője, Szalai Ádám is, akinek a kérdésére Buzánszky frappánsan összefoglalta a sikereik mozgatórúgóját.

– szedte pontokba a futball lényegét a mindig derűs és jó kedélyű Buzánszky Jenő.

Fotó: Facebook/Nemzeti Grund